Beszélgetve az ismerősökkel többen felvetették, hogy oké, tök szép és jó dolog ez a filoterápia, de válság van, és az embereknek nincs pénze az ilyesmikre. E mögött van egy sokkal átfogóbb tartalom is: Luxus-e filozófiával foglalkozni?

Erre a kérdésre válaszolva először Pierre Hadot figyelemre méltó gondolatait követném végig, majd e mellett helyezném el saját nézőpontomat a kérdésről.

Hadot erős – és reális – állásponttal nyit:

A kívülállók a filozófiát általában olyan homályos nyelvnek, elvont diskurzusnak tarják, amit egyedül a szakemberek kis csoportja képes megérteni. A filozófia csupa érthetetlen és érdektelen kérdést vet fel: olyan elfoglaltság, amit néhány kiválasztott űzhet csupán, aki pénzének és szerencsés körülményeinek köszönhetően ráér ilyen dolgokkal foglalkozni

A filozófusok közül sokan éppen ebben a „haszontalanságban”, „önmagáért valóságban” látják a filozófia legnagyobb értékét. A bölcselet különíti el a hasznosság kétféle értelmét: „Van ami egy bizonyos cél elérése érdekében hasznos [] és van, ami az ember, mint ember, mint gondolkodó lény javára szolgál.” Egy tisztán hasznosságra, termelésre épült világ élhetetlen lenne, lásd Madách Falanszter jelentét…

Véleménye szerint a filozófiát legtöbben azért érzik luxusnak, mert manapság nem mutat túl az elméleti diskurzuson. „A szókratészi bölcseletnek azonban egyáltalán nem az volt a célja, hogy létrehozzon egy fogalmi építményt, […]: Olyan beszélgetés volt ember és ember között, mely nem vált el élesen a mindennapi léttől. Szókratész az utca embere. […] Megfigyel és beszélget. Nem állítja, hogy bármit is tudna. Csak kérdéseket tesz fel, azok pedig, akikhez a kérdéseivel fordul, végül saját magukat is kikérdezik bizonyos dolgok felől. Saját maguk válnak kérdésessé létükben és cselekedeteikben.

De Hadot egy érdekes csavarral fordul vissza mégis:

Ne legyenek illúzióink: az életmódként felfogott  filozófia mindig is luxus volt, és az is maradt. Az emberi élet drámája abban áll, hogy lehetetlen, hogy ne filozofáljon, ám végső soron az is lehetetlen számára, hogy filozofáljon. S filozófiai tudat megnyitja az ember előtt a Föld és világegyetem pazar csodáit, élesebb észleléssel ajándékozza meg, kifogyhatatlan gazdagságot kölcsönöz a többi emberrel való együttlétnek, és lehetőséget ad a jóság és az igazságosság gyakorlására. A gondok, a szükségletek, a hétköznapi élet banalitásai azonban mindig megakadályozzák abban, hogy megvalósítsa ezt a saját lehetőségeivel tisztában lévő életet…

Vajon tényleg luxus lenne filozofálni? Én nem így látom. De erről majd a következő írásom fog részletesebben szólni.

Forrás: Pierre Hadot, A lélek iskolája. Lelkigyakorlatok és ókori filozófia. Kairosz, Budapest, 2010.

Filozófiai_életvezetés.jpg

Szerző: T. G.  2012.12.02. 19:10 2 komment

Címkék: tanácsadás filozófia luxus filozófiai praxis haszna A lélek iskolája életmódként felfogott filozófia Piere Hadot

A bejegyzés trackback címe:

http://filoterapia.blog.hu/api/trackback/id/tr64801778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2012.12.07. 20:03:02

Szerintem, és persze sokak szerint a filozófia igenis akkor jó, ha hasznos. És szerencsére tud is hasznos lenni. A haszna persze nem olyan kézenfekvő, mint a kazánmérnöké. Olyasmi, vagy még annál is általánosabban hasznos, mint például a számelmélet, amely először nagyon haszontalannak tűnt, de a számitógépes világban hihetetlenül hasznos lett.

Az olyan filozófia, amely haszontalan, öncélú, szerintem értelmetlen, és nem kéne csinálni. Értsd: az egész kontinentális filozófiát ki lehetne dobni az ablakon. Mást se csinálnak, mint egymás között totál parttalan vitákat folytatnak, teljesen értelmetlen módon. Teljesen megélhetési, mondvacsinált filozófia.

" végső soron az is lehetetlen számára, hogy filozofáljon."

az ilyen hülyeségeket is kár nyomtatásban megjelentetni, vagy bármi pénzt pocsékolni rá. önellentmondásos hülyeségeket írni nem kunszt.

T. G. 2012.12.08. 16:57:27

Én is úgy gondolom, hogy a filozófia hasznos és hasznosnak is kell lennie. Azt is merem vállalni, hogy ez nem csak valamilyen tág, átvitt értelembe véve igaz, hanem konkrét, gyakorlati haszna is van - ahogy a helyes gondolkodás is hasznosabb a helytelen gondolkodásnál, bármit is értsünk most ezalatt...
Tetszik a számelméletes hasonlat, én inkább a törvényeket szoktam példának hozni. Általános elvek, amelyek közül megfelelően kell kiválasztani azt, amit az adott és konkrét szituációra alkalmazunk.
Ehhez az egyik oldalról valóban meg kell haladnunk az iskola falain túl nem mutató filozofálgatást. De azért én inkább azon a párton állok, hogy a gyakorlati filozófia az elméleti filozófiából ered és a szoros és kétirányú egymásra hatás lenne az ideális. Ezért a kontinentális filozófiát sem dobnám ki - vannak remek kincsek abban is. És nem csak azt érdemes nézni, hogy miről beszél, hanem azt is, hogy hogyan. :)