Utolsó kommentek:

T. G. 2012.12.08. 16:57:27

Én is úgy gondolom, hogy a filozófia hasznos és hasznosnak is kell lennie. Azt is merem vállalni, hogy ez nem csak valamilyen tág, átvitt értelembe véve igaz, hanem konkrét, gyakorlati haszna is van - ahogy a helyes gondolkodás is hasznosabb a helytelen gondolkodásnál, bármit is értsünk most ezalatt...
Tetszik a számelméletes hasonlat, én inkább a törvényeket szoktam példának hozni. Általános elvek, amelyek közül megfelelően kell kiválasztani azt, amit az adott és konkrét szituációra alkalmazunk.
Ehhez az egyik oldalról valóban meg kell haladnunk az iskola falain túl nem mutató filozofálgatást. De azért én inkább azon a párton állok, hogy a gyakorlati filozófia az elméleti filozófiából ered és a szoros és kétirányú egymásra hatás lenne az ideális. Ezért a kontinentális filozófiát sem dobnám ki - vannak remek kincsek abban is. És nem csak azt érdemes nézni, hogy miről beszél, hanem azt is, hogy hogyan. :)

Bejegyzés: Luxus-e a filozófia? - Pierre Hadot nyomán

T. G. 2012.12.08. 16:26:52

Kedves Mátyás!

Igen, azzal én is egyetértek, hogy kívülről szemlélve a helyzetet, vagy épp utólag, egy kávéházban mesélve a sztorit, az ember a fejéhez kap, hogy "Ó, hát mennyire egyszerű volt a megoldás, hogyhogy nem vettem észre!" és amint kellő távolságtartással tudjuk szemlélni a helyzetet, belátjuk, hogy a "ne szaporítsuk feleslegesen a létezők számát" helyesen értelmezve mégiscsak a poszt-egzisztenciális létformákra vonatkoztatható. De ott, a liftben állva ember legyen a talpán, aki nem az intuitív sejtésének enged! :)
Egyébként "racionális" válasz a sötétségre a szellemek elfogadásával is adható. A horrorfilmek ilyenkor valami elektromágneses ingadozásos hablatyot szoktak lenyomni, ami elég tudományosnak hangzik ahhoz, hogy a sztenderd világképünk alapján racionális magyarázatnak fogadjuk el, és elég elvont ahhoz, hogy egy szót se értsünk belőle. :)

Bejegyzés: Ockham borotvája és a halott kislány...

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2012.12.07. 20:03:02

Szerintem, és persze sokak szerint a filozófia igenis akkor jó, ha hasznos. És szerencsére tud is hasznos lenni. A haszna persze nem olyan kézenfekvő, mint a kazánmérnöké. Olyasmi, vagy még annál is általánosabban hasznos, mint például a számelmélet, amely először nagyon haszontalannak tűnt, de a számitógépes világban hihetetlenül hasznos lett.

Az olyan filozófia, amely haszontalan, öncélú, szerintem értelmetlen, és nem kéne csinálni. Értsd: az egész kontinentális filozófiát ki lehetne dobni az ablakon. Mást se csinálnak, mint egymás között totál parttalan vitákat folytatnak, teljesen értelmetlen módon. Teljesen megélhetési, mondvacsinált filozófia.

" végső soron az is lehetetlen számára, hogy filozofáljon."

az ilyen hülyeségeket is kár nyomtatásban megjelentetni, vagy bármi pénzt pocsékolni rá. önellentmondásos hülyeségeket írni nem kunszt.

Bejegyzés: Luxus-e a filozófia? - Pierre Hadot nyomán

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2012.11.30. 22:56:26

"adott helyzetben nem sokkal valószínűbb, hogy a halál után is lehetséges a létezés, amit épp megtapasztalok, mint azt, hogy ez egy ál-lift, és egy átverés részese vagyok?"

nem. életem során néhányszor találkoztam olyasmivel, hogy "na basszus, ez meg hogy lehet", és mindig addig kerestem a megoldást, amíg találtam racionális megoldást. mindig meg is találtam.

a liftben egyébként rájöhettek volna, hogy ugyan miért sötétkor van váltás.

Bejegyzés: Ockham borotvája és a halott kislány...

T. G. 2012.10.14. 19:42:44

@Roquentin:
Nem tudok továbbra sem egyet érteni azzal, hogy a filozófiának ne lenne dolga a "hasznos" világmagyarázatok megalkotása és megszilárdítása a személyiségen. Sőt ellenkezőleg! Bár úgy érzem a "hasznosság" alatt mi mást értünk még.
Úgy vélem egy "hasznos" filozófia alkalmas a tapasztalataink mind nagyobb részének egységes képbe való rendezésére (vagy legalábbis törekszik erre). Ez a kritérium úgy vélem mindenképpen összefüggésben áll azzal, hogy egy nézetet igaznak, vagy hamisnak gondolunk.
Az egységes kép "zsinórmértékéül" szolgálhat életünknek. Így a filozófiának közvetlen hatása van a "lelkünk" állapotára is. Ez a lelki hatás a legtöbb filozófusnál lebecsült, vagy említést sem nyer. Azonban én ennek a hatásnak tudatában biztatom önálló gondolkodásra, filozofálásra a klienseimet. Meglehet, hogy első sorban az igazságot kutatjuk egy életben felmerült gond kapcsán, azonban nem mellékes az sem, hogy az igazság meglelése egyben lelki ékével is jár, vagy járhat.

Bejegyzés: Bekopogtattunk Isten ablakán

Roquentin 2012.10.01. 11:35:40

Kedves Gergely,

talán szerencsésebb immár ezen a felületen reagálnom, még ha a bejegyzés a régi blogban szerepel még.( filoterapia.freeblog.hu/archives/2012/09/16/Az_uton-levo_filozofia/ )

Örülök neki, hogy egyetértesz velem abban: fontos kérdés, miszerint a szofizmus-e filozófiai praxist végezni. Talán abban sincs közöttünk vita, hogy nem kevés szofista él és működik ma is - ráadásul sokan közülük épp filozófusnak adják ki magukat. Pedig - még ha a felületes szemlélő könnyen össze is tévesztheti a kettőt - alapvető a különbség a kétféle gondolkodási mód között.

Ezért vélem úgy, hogy a filozófia legfontosabb feladatainak egyike önmaga világos és egyértelmű elhatárolása a szofizmustól. Elemi érdeke ez már csak azért is, mert különben saját létének jogosultságát kérdőjelezi meg. Nem csupán lealacsonyító, de értelmetlen dolog is lenne egy filozófustól hízelkedő, nagyhangú kufárként sokadikként beállni a felszínes, hóbortos eszmék bolhapiacára.

Fontos ismérv, amit kiemeltél: a szofista tagadja az objektív igazság létét. Ez mindenképpen megkülönbözteti a filozófustól. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy az utóbbi gőgösen, a végső igazság birtokában nyilatkoztat ki - hanem sokkal inkább azt, hogy - soha teljesen el nem érhető - célja mindig az igazsághoz való közeledés.

Tehát nem az élet komfortosabbá tétele; nem "hasznos" világmagyarázatok kínálása; nem a fájdalmaktól, kellemetlenségektől való megszabadítás; még csak nem is az egyéni vagy szociális jólét növelése - hanem mindig az igazsághoz való közeledés.

Bennem elég erős gyanú él a tekintetben, hogy ez a cél mérsékelten piacképes csupán - úgy gondolom, túlságosan sok embertársunkat nem hozza igazán lázba ez a lehetőség. Ez - természetesen - nem csupán itt is és most van így: a filozófia mindig is kevesek ügye volt.

Természetesen lehetséges, hogy tévedek ebben. Örömteli is lenne, ha pesszimizmusom alaptalannak bizonyulna. Annál kevésbé volna örömteli viszont a filozófia önfelszámolása, képmutató szofizmussá alacsonyodása.

Hiszen a bölcsesség valóban elérhetetlen, kielégíthetetlen vágyakozás csupán - ám épp ez a vágyakozás, ami megkülönbözteti filozófust másoktól.

Bejegyzés: Bekopogtattunk Isten ablakán